A székelyek befogadására, s hazatérésükre emlékeztek
hajdunanas.hu | 2018.Sep.25. 10:01

Egy évszázada annak, hogy befejeződött a Nagy Háború. De éppen száz éve annak is, hogy visszatérhettek otthonaikba azok a székely menekültek, akik az 1916. évi román betörés miatt hagyták el szülőföldjüket. A 3200 főnyi befogadottból háborús okok miatt a Gyergyói medence és a Gyimesek menekültjei csak 1918 nyarán kelhettek útra otthonaik felé. Centenáriumi eseményen, szeptember 22-23. között emlékeztek arra, hogy száz esztendővel ezelőtt utazhattak haza a gyergyói és gyimesi menekültek Hajdúnánásról. 

Az 1916-os román betörés, Magyarország védtelenül álló keleti vármegyéiből a székely lakosság nagy részét elűzte otthonából. 1916. augusztus 27-28-án 400 ezer fős ellenséges hadsereg elől több ezer székely család kelt útra, sebtében összekapkodott holmikkal, annak reményében, hogy néhány nap, esetleg egy-két hét után visszatérhetnek otthonaikba. Az első világháborúban harcoló férfiak otthon maradt családtagjai gyalog vagy szekéren az ország belső területei felé igyekeztek. A hajdúk földjére és annak fővárosába, Debrecenbe 1916 szeptemberében 20 ezer menekült érkezett, onnan vezényelték tovább őket Hajdú vármegye különböző településeire. Hajdúnánás 3200 személyt fogadott be. Olvasható mindez Buczkó József „Szállást adtunk, hűséges, magyar véreinknek” című történelmi visszatekintésében.

A székelyek befogadására, s hazatérésükre emlékeztek Hajdúnánáson szeptember 22-23. között. A centenáriumi esemény kapcsán Szólláth Tibor polgármester kezdeményezésére született meg az „Üvegvirág” színmű, melyet a város képviseletében a Naná Színház állított színpadra az emlékezés első napján, szombat este. Marth P. Ildikó, a társulat vezetője és a darab írója, rendezője, mint azt elmondta: „Megszületett, halál szívében született szerelemről” szól a mű. Egy székely fiú és egy nánási lány egymásra találásáról, reménytelen, eleve halálraítélt érzelmüket mutatja be. A humorral, dalokkal átitatott történet hétköznapi emberekről, rólunk szól – emelte ki a darab rendezője. Az ősbemutatót teltházas közönség előtt mutatták be, s a színmű végén vastapssal hálálták meg a nézők a társulat teljesítményét.

Az eseménysorozat vasárnap délelőtt folytatódott a hajdúnánási református és római katolikus templomban istentisztelettel és szentmisével. Ezt követően a múlt évben Csíkszereda testvérváros által adományozott székelykapu és a trianoni emlékmű előtt folytatódott az esemény.

Szólláth Tibor köszöntőjében beszélt arról, hogy a hajdúk és a székelyek kapcsolata már Bocskai István fejedelem egy feljegyzésében előrevetítődött. Azt írta ugyanis végrendeletében, hogy mindig tekintsék egymást testvérnek. „Intem Magyarországi és Erdélyi híveimet. Ha más fejedelemség alatt is lészenek is, egymást testvérüknek, taguknak tekintsék, egymást maguktól el ne taszítsák.” – emelte ki a fejedelem végrendeletéből a polgármester.

„Ne azt keressük, hogy mi választ el bennünket, hanem azt keressük, mi köt össze bennünket.”

„Nekünk van egy közös tudásunk. Ez a tudás az, hogy mi számíthattunk és számíthatunk egymásra. Mi magyarok képesek vagyunk összefogni, tudunk egymásra számítani. Ennek az elmúlt száz évnek ez is egy fontos üzenete, de a következő száz év számára még fontosabb.” – emlékeztetett az összefogás jelentőségére Szólláth Tibor.

„Egymás segítése, támogatása: ez a szeretet, a testvériség alapja.”

Hazaszeretet, keresztény hit, családszeretet és a magyar-magyar ember iránti tisztelet és szeretet. Ebben a négy alappillérben kell gondolkodnunk, ha a következő száz év megmaradásába fektetjük le a reményt. – hangsúlyozta Füleki Zoltán Csíkszereda alpolgármestere. Aki hozzátette, hogy erőt, támogatást csak egymástól kaphatunk, s egymást kell segítenünk, támogatnunk nehéz, vagy könnyebb időszakokban is – ez a szeretet, a testvériség alapja, mondta.

A beszédek után Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke üdvözlő levelét Mikó Éva, Hargita Megye Tanácsának képviselője olvasta fel.

A Szózat közös eléneklését követően az emlékezők átvonultak közösen a római katolikus templom kertjébe, ahol a Boldogasszony Kertjének felszentelésére került sor. A koszorúk elhelyezését követően a magyar és a székely himnuszt énekelték el a résztvevők, majd a gyimesbükki hagyományőrző csoport műsorát tekintették meg. 

Galéria