A Hajdúnánási Gazdakör 2023.04.01-én, szombat délután tartotta Gazdafórumát. A fórum egyik fő témája a települési adó kérdése volt Hajdúnánáson.

Városunkban 2015-ben a gazdálkodókkal egyeztetve, egyetértésükkel került bevezetésre a települési adó, a külterületi infrastruktúra rendben tartásának céljával. Fontos leszögeznünk, hogy ezt az adónemet azok fizetik, akik földtulajdonnal rendelkeznek, de nem használják, hanem bérbe adják a földet, rendszeres jövedelmet realizálva ezzel. Azok pedig, akik bérbe veszik és művelik a földet, mezőőri járulékot fizetnek, ők mentesülnek a települési adó terhétől. Így érvényesül a közös teherviselés elve a mezőgazdaság vonatkozásában. Az adó eredményeként ma a hajdúnánásiak büszkék a város külterületi infrastruktúrájára, kiemelten a köz-és a vagyonbiztonságra, a szociális programokra és nem utolsó sorban az utak állapotára. Nem elhanyagolható az a tény, hogy mindezek nyilvánvalóan a földvagyon értékét is növelik, bizonyára a földtulajdonos örömére.

2022. novemberében emelésre került a települési adó mértéke. Maga a települési adó sokak újbóli szorgos munkájának eredményeként országos médiaszerepet, ennek okán pedig igen negatív megítélést kapott és felmerült a földet bármilyen formában terhelő adók kormányzati szinten történő eltörlése is.

Ezért volt fontos, hogy gazdaköri ülésen tisztázzuk a saját települési adónk körülményeit, összegezzük az eredményeket. Tisztázandó volt az is, hogy amennyiben az adónem kivezetésre kerül, hogyan gondoskodunk a nánási határ további fenntartásáról. A vélemények, megállapítások egybehangzóak voltak: Jó helyre került a fizetett adó, mindenki megelégedését szolgálja a nánási külterület állapota, olyannyira, hogy amennyiben az adónem felsőbb intézkedés okán eltörlésre kerül, városunk gazdái a mezőőri járulék emelését is hajlandók vállalni azért, hogy a jelenlegi állapot fenntartható, a sikeres munka folytatható legyen!

Csalódnia kell tehát azoknak, akik a médiahangoknak hitelt adva azt gondolták, hogy a települési adó emelésének témája okán egy hangos-veszekedős gazdafórum résztvevői voltak a hajdúnánási gazdák. Ehelyett egyetértésben, érdemi felvetésekkel dúsított, a már megszokott légkörben zajlott a találkozó. Hogy miért, az a fentebb leírtakból is kiderül, ám a teljes tisztánlátásért szükségesnek tartom részleteiben taglalni az előzményeket és a jelen történéseit is.

A döntést megelőzően a város polgármestere, aki maga is hajdúnánási gazda, összehívta a gazdálkodókat azzal a szándékkal, hogy a város külterületi infrastruktúrája rossz állapotban van, amin javítani szükséges. A feladat nem kevés, hiszen a város közel 24 000 ha méretű külterületén bőven van tennivaló. Az utak rendben tartásának igénye magától értetődő, hiszen alapvetően meghatározza a gazdálkodás minőségét. Ezen túl gondot kell fordítani a lopások visszaszorítására, a tanyák biztonságára, zárt területek őrzésére, a pályázati lehetőségek önerejére…  egyszóval mindenre, ami külterület és ami egy mezőváros életéhez szervesen hozzátartozik. Mindehhez forrás és személyi állomány szükséges, melynek okán a város polgármestere felvetette a települési adó lehetőségét, melyet erre a célra lehet hasznosítani.

A felvetés meghallgatásra talált, a gazdák egyetértésével 2015.01.01-én bevezetésre került Hajdúnánáson a települési adó, melynek fontosabb paraméterei a következők:

- az adó kizárólag azokra a földtulajdonosokra vonatkozik, akik bérbe adják a földet, a föld használóját nem terheli ez az adónem

- mértéke 2015-ben: 200 Ft/aranykorona (AK) – ez egy 20 AK földterületnél 4000 Ft/év költséget jelent. Itt azért jegyezzük meg, hogy a KSH adati szerint a bérleti díj, melyet a földjeiket bérbe adó tulajdonosok adózatlan bevételként realizáltak: 58 900 Ft volt évente.

- továbbá mentesült az adó megfizetése alól az a tulajdonos, akinek a befizetendő adója nem érte el a 6000 Ft/év összeget – ezzel az 1-2 ha földterülettel rendelkező tulajdonosok adómentességét biztosította a rendelet. Azon túl, hogy már a bevezetéskor a város határain belül és kívül is sokan azon dolgoztak, hogy támadható legyen az adórendelet és ne kerülhessen bevezetésre, a tények azt igazolják, hogy mindenki megelégedését szolgálja az együttműködés.

Az elmúlt évek gazdasági körülményei arra késztették a város önkormányzatát, hogy minden, gazdaságilag önálló egységét és annak költségvetését áttekintse az eredményes működés érdekében. Ennek eredményeként került a testület elé 2022. novemberében a települési adó emeléséről szóló előterjesztés, mely változatlan feltételekkel, 400 Ft/AK/év adómértékre tett javaslatot azzal, hogy a mentesség mértékét 12 000 Ft/évre emelte.

Ez a 20 AK-ás példával élve a települési adó 8000 Ft/ha/év költséget jelent majd a bérbeadó tulajdonosnak, aki a KSH 2021. évi adatai szerint 98 200 Ft/év bérleti díjat kap a föld használójától. A mentesség mértékének emelése szintén biztosítja az 1-2 ha területtel rendelkező földtulajdonosok adómentességét. Az előterjesztést 7 igen, 1 nem, 4 tartózkodással fogadta el a város képviselő testülete.

És mint minden jó példa, a hajdúnánási települési adó példája is ragadós volt. Egyes, a sajtóban is elhíresült városvezetők úgy gondolták, ők is élnek ezzel az adóbevételi lehetőséggel, azzal a különbséggel, hogy a földet használókat is szeretnék adóztatni és a cél csupán a város költségvetésének könnyítése, vagy konkrétan Hódmezővásárhelyen a rászorulók segítése volt. Ez ellen a törekvés ellen teljesen érthető módon a gazdák és földtulajdonosok érdekeit képviselő szervek fellázadtak és aláírásgyűjtést kezdeményeztek minden, a földtulajdont és használatot érintő adónem eltörléséért. Remélem, hogy minden nánási gazda aláírta a petíciót, hiszen valóban nem támogatható a gazdák terheinek növelése úgy, hogy a bevétel nem az ő érdekeiket szolgálja. Még akkor is ez a véleményünk, ha az aláírásgyűjtés sikeres lesz és eltörlésre kerülnek a termőföldre épülő adónemek, vele együtt a miénk is. Szoktuk mondani: „Fürdővízzel a gyereket is kiönti”.

De csőstül jön a baj! Nem tűntek el az országos sajtó azon képviselői, akik az elmúlt években sportot űznek városunk híreléséből. Megtehetik, hiszen a témát első kézből szolgáltatják számukra, fizetést is kapnak érte bőséggel, méghozzá dollárban. Leírták a nánási települési adó történetét, csak valamiért hiányoznak belőle a magyarázó tények, amik értelmezhetővé és elfogadhatóvá teszik az ember számára.

Ez a cikk számukra is készült, hátha csak információ-hiánya okozza az elferdített irományokat. Addig is bízom benne, hogy városunk külterületi infrastruktúrája példaértékű tud maradni, találunk rá megoldást, a nánási gazdák megelégedésére!

NLI

a Hajdúnánási Gazdakör alelnöke