Június 4-e közel 100 éve a magyar nemzet gyásznapja. Közismert a tény, az első világháborút lezáró trianoni békediktátum hazánkat sújtotta a legjobban. Az országcsonkításnak, a nemzettestek elcsatolásának máig ható következményei vannak. 2010 óta június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja; a megemlékezések e kettőség jegyében zajlanak szerte a Kárpát-medencében, s mindenhol, ahol magyarok élnek.

GALÉRIA

Idén is emlékeztek és emlékeztettek június 4-én a trianoni békediktátum 98. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján arra a napra, amelyen a győztes nagyhatalmak szinte kivégezték a Magyar Királyságot 1920 nyarán.

A Himnusz közös eléneklése után Dr. Csiszár Imre Hajdúnánás alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket, aki a múlt felidézése mellett szólt a jelen és a jövő nemzedékéhez is. „Soha nem felejthetünk. A mi feladatunk az, hogy az utánunk következő nemzedék se felejtse el azt, ami egykor Magyarország volt. Tegyünk meg mindent azért, hogy a határon túli magyarság érezze azt a szeretetet, azt a törődést, amit megérdemel.” – emelte ki alpolgármester.

A köszöntő után a Bocskai István Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium néptánc tanszakának növendékei előadásában hallhatta az emlékező közösség a „Hazám, hazám csendes hazám” című népdalt. Ezt követően Dr. Nyakas Miklós a Hajdúsági Múzeum nyugalmazott igazgatója idézte fel a 98 évvel ezelőtti eseményeket. Az ünnepi emlékezés után a kegyelet virágainak, koszorúinak elhelyezése következett a Trianoni emlékműnél.

A városi közös főhajtás után Kosztolányi Dezső: „Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok” versével Oborzil Ádám Attila és Szólláth Zoltán emlékeztek Trianonra, magyarságra, hazaszeretetre, megmaradásra, összetartozásra.