Szerencsére vannak olyan szavak, fogalmak, melyekhez nem kell magyarázatot fűznünk, mindenki ugyanarra gondol, ha meghallja. Ilyen a POSTA is. Igaz, a modernizáció a postára is nagymértékben hatott, mégis hasonló szolgáltatásokat kapunk innen nemzedékek óta. Nem is olyan régen, 2021-ben tájékoztattak minket, hogy a posta megszüntette a távirat és a fax küldés lehetőségét. A számítógépek, a világháló és a mobiltelefonok korában teljesen megszűnt ezen szolgáltatások iránti érdeklődés és kereslet.

Bevallom a Kedves Olvasónak, hogy nem maradtam közömbös a hírrel kapcsolatban. Felidéztem magamban számos szolgáltatást, melyeket a mi nánási postánkon is igénybe vehetünk. Vajon melyik lesz a következő, melyre nem lesz szükség?

A csekkek befizetése miatt nagyon sok ember keresi fel a postát, bár már rengetegen utalnak pénzt a világhálón keresztül. Csomagot kapunk és küldünk, azonban a webáruházak, csomagpontok hosszútávon veszélyeztethetik a posta létét. A postáról történő telefonálás, ill. a telefonfülkék használata már bizonyára nagyon elenyésző számú napjainkban. A vezetékes telefon előfizetőinek száma is jelentősen megcsappant, hiszen alig van olyan ember, aki ne rendelkezne mobiltelefonnal.

A magán levelezések szinte teljesen eltűntek. A hivatalos leveleket sok esetben még a postásunk hozza, de már ezek is gyakran jönnek elektronikus levélként, azaz e-mailben. Egyre kevesebb ember fog már a kezébe újságokat, magazinokat, hírlapokat. Ők azt mondják, minden fent van a világhálón, miért költsek rá pénzt?

A civilizáció vívmányait kissé szemellenzősen használókat egy kis önmérsékletre és elmélkedésre kérném, ha szabad ilyet tennem. Nézzük a jelenséget egy kicsit más szemszögből is! Akik nem vesznek igénybe egyetlen postai szolgáltatást sem, bár tehetnék, azok egy a közösség számára fenntartott létesítményt tesznek kockára. Bele sem gondolnak, hogy pl. piaci napokon hány ember megy be a postára ügyeit elintézni. A posta a piachoz hasonlóan egy fórum, ahol ismerősökkel is találkozhatunk, megszokott a közeg és a bennünket kiszolgálókat is jól ismerjük. Ez sokak számára biztonságot ad, különösen az idősebb korosztály érez így.

Kétség sem férhet ahhoz, hogy a postai dolgozók nagyon felelősségteljes, komoly munkát végeznek.  Embereket szolgálnak ki, sok helyre kell figyeljenek, mégis türelmesen, nagy alázattal végzik munkájukat, gyaníthatóan nem sok jövedelemért és sohasem panaszkodnak.

Mindenképpen meg kell említenünk a kerékpárral közlekedő, télen, nyáron, mostoha időjárás esetén is otthonainkba becsengető postásokat, akiket személyesen is jól ismerünk és sok köszönettel tartozunk nekik.

Értük is fontos, hogy a posta hivatalok még sok- sok éven át várjanak bennünket. Na meg Puskás Tivadar miatt, akit Edison számos alkalommal méltatott közös munkájuk során is. Ő volt az, aki felfedezte a TELEFONHÍRMONDÓT, mely jóval nagyobb jelentőségű volt a telefonközpontnál. „Ez volt az addig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és az internet őse”. Valljuk be, innen már azért könnyebb volt elrajtolni más feltalálóknak és világszabadalmakat bejegyeztetni.

Becsüljük meg a magyar postát és dolgozóit és emlékezzünk tisztelettel magyar feltalálónkra!

Nagyné Józsa Beáta