Az internet ma már az életünk része és ezt a szélhámosok is tudják. A gyanútlan felhasználókat legtöbbször online aukciók során éri kár, míg leggyorsabban a „nigériai ajánlatként” ismert átverés terjed.

A legtöbb eljárás tárgya hirdetési oldalakon feladott, ingóságok (elektronikai eszközöktől kezdve babakocsin át a traktor gumiabroncsig terjedő a termék skála) értékesítésével kapcsolatos hirdetés felhasználásával elkövetett csalás.

Az elkövető eladásra kínálja a kérdéses ingóságot és a vételár előre utalását kérve ígéri annak megküldését. A sértett átutalja a megadott bankszámlára a vételárat, de az árut nem kapja meg, vagy kap egy csekély, esetleg teljesen értéktelen tárgyakat tartalmazó küldeményt.

Bankszámlára utalás helyett alkalmanként utánvéttel való megküldésben is megállapodnak a felek, de a kézbesített postai csomag nem a megállapodás szerinti tárgyat, hanem értéktelen eszközöket tartalmaz. Ezen elkövetési módnál jobb esély van a kármegtérülésre az utánvét összegének visszatartásával és lefoglalásával, amennyiben a sértett kellő időben feljelentést tesz a cselekmény miatt.

A második fő elkövetési forma a munkavégzési lehetőséget (elsősorban külföldi munkát) kínáló, valótlan hirdetések internetes oldalakon való közzététele. Ezekben az esetekben jól fizető állást ígérnek a sértetteknek több-kevesebb közvetítői jutalék ellenében, de van olyan eset is, hogy pl. a szállásdíj megelőlegezésére hivatkozva is kérik akár több tízezer forint vagy annak megfelelő valuta megküldését, átutalását. A későbbiek során azonban a sértett semmilyen munkalehetőséghez nem jut, a legtöbb esetben a pénz megküldését követően fel sem tudja venni a kapcsolatot a hirdetővel.

Körültekintően járjunk el az interneten történő bankkártyás vagy egyéb elektronikus fizetés esetén is, mivel nem tudhatjuk, hogy bankkártyánk adatai kinek a birtokába kerülnek, esetleg a legális kereskedő oldalról (annak „feltörésével”) ki szerzi meg ezen adatokat.

A legtöbb bank már kínál egyszer használatos elektronikus bankkártyát (virtuális kártyát) vagy interneten használható e-számlát. Ennek lényege, hogy nem a mindennapi használatban lévő kártyánk adatait adjuk meg vásárlásnál, hanem csak egy virtuális számot, ami csak az adott tranzakcióra él, adott összeggel. Másik módszer lehet, hogy az e-számlára csak az adott vételárat utaljuk, és arról fizetünk nem a folyószámlánkról. Így ha meg is szerzik az adatokat, már nem lesz rajta pénz, nem tudják leemelni. Ezen lehetőségekről érdeklődjenek számlavezető bankjuknál.

Mire figyeljen internetes vásárláskor?

• Jellemzően a csalók el akarják kerülni az alku során, hogy személyes átvételre kerüljön sor, úgy alakítják a dolgot, hogy a vevő a postázást válassza. Ily módon nem tudja előre megtekinteni az árut, azt képen láthatja, sok esetben valamely online katalógusból kimásolva.
• Az „eladó” ragaszkodik a vételár előre történő átutalásához. Az utalást követően a hirdető az oldalról eltűnik, megadott elérhetőségein nem lehet elérni.
• Az áru túlzottan olcsó, és erre nem tud valós magyarázatot adni.
• Amennyiben webáruházból vásárol, keresse azon weboldalakat, amelyek https://-sel kezdődnek (az „s” jelentése secure vagyis biztonságos) és amelyek címe után egy „lakat” ábra, ikon is található.

Mit tehet a saját védelme érdekében?

• Lehetőség szerint soha ne utaljon előre pénzt idegennek!
• Figyeljen a gyanús jelekre, főként a fenti felsorolásban szereplő körülményekre, és jelentősebb összegű vásárlás esetén mindenképp ragaszkodjon a személyes átvételhez.
• Lehetőség szerint válasszon lakóhelyéhez közeli eladót, a csalók gyakran választanak távoli, nehezen elérhető települést a hirdetés helyszínéül, hogy még véletlenül se jusson eszünkbe elutazni az áruért.
• Átvételekor ellenőrizze le a terméket, figyeljen a rejtett hibákra, és ezután fizessen.
• Amennyiben mégis becsapták, tegyen feljelentést csekély kár esetén is, ugyanis ilyen csalásokat általában sorozatban követik el, és ez minden esetben bűncselekményt képez.
• Érdemes a feljelentéshez csatolni az ügylet során keletkezett összes digitális lenyomatot: csetelés, levelek, a képernyőképek (print screen) kinyomtatásával, valamint az utalás bizonylatát, és a csaló bankszámlaszámát.

Forrás: http://bunmegelozes.eu