A közelmúltban beszélgettem egyik barátommal a hajdúnánási amatőr zenekarokról. Olyanokról, akiknek saját maguk által írt zeneszámaik vannak, voltak. Ő a múlt század közepéről is hallott, olvasott egy nánási zenekarról, de elég, ha csak a Hypo, vagy a Különkiadás együttest megemlítem. Örömmel jelenthetem azonban, hogy egy új fiatal, nánási fiúkból álló „banda” van kibontakozóban. 2019 - ben alakultak, jelenleg öt tagból állnak és már legalább 8 saját számuk van a feldolgozásokon kívül.

Egy szép nyári este látogattam meg őket próbájuk szünetében. Egyikük szülei kertjében van a próbatermük melyben a melléképületet az ezermester apuka átalakította egy minden igényt kielégítő remek zenekari próbateremmé. Az udvaron csendesen beszélgetve várnak rám, csak néhány tücsök ciripel hangosan, mintha kihasználnák gyorsan a rövid csöndet, hogy bizonyítsák zenei tudásukat. Van köztük több egyetemista, főiskolás és van, aki már dolgozik. Papp Levente a csapat egyik gitárosa ragadja magához a szót először. Elmondása szerint annyi Deep Purple, Black Sabbath és Metallica számot hallgatott éjjel nappal, hogy megszületett a döntés: gitározni kell! Aztán addig nyaggatta osztálytársait, míg Tóth Áron barátja igent mondott s meglett a basszusgitáros. Aztán meghallották, hogy Erdei Ferenc jó ismerősük nagyon szeretne dobolni s affinitása is van hozzá. Megkérték, s némi szülői rábeszélést követően megvolt a ritmusszekció is. Amikor a zenei képzettségről kérdezem őket, Levente fanyar mosollyal válaszolja, hogy ma már ha az interneten néz az ember tabulatúrákat, skálákat, s van elég akarata, kitartása, sokat gyakorol akkor meg tud tanulni hangszeren játszani (s milyen igaza van).

Így már hárman bemutatkoztak néhány rendezvényen Band Project (Iron Maiden, Metallica dalfeldolgozásokkal) s volt két saját számuk is. Csak érdekességnek említem meg, az egyik egy Moldvai körtánc dallamának gitárra átültetett változata.

Aztán érkezett Pálóczi János, aki már populárisabb vonalat próbál behozni a zenekarba – nem áll távol tőle a Beatles együttes kedvelése sem. Ebből egyenesen következtethetünk arra, hogy néha vannak stílusbeli viták, de ahogyan ők fogalmaznak, ezt mindig meg tudják oldani. Ha lenne egy jó billentyűsük vagy egy énekesük az nagyon jó lenne, de szerintük, főként férfi énekest, igen nehéz találni manapság, főleg ebben a stílusban. Így egyelőre instrumentális számokat játszanak. Végül, de nem utolsó sorban Jánossal szinte párhuzamosan csatlakozott Szabó Bálint is, aki szintén a neten tanult meg gitározni. Innentől datálható a névválasztás is: Hermész madara. Zenekarvezető egyelőre nincs, inkább alkotmányos monarchia, s menedzsert sem akarnak, hisz az a pénzről szól inkább, (ők sem kerestek eddig még semmit, hogyan kereshetne más, mondják nagy nevetés közepette). A cél egyelőre, hogy rendszeresen tudjanak fellépni, koncertezni, láthassák, hogy ez mennyire tetszik az embereknek, felmérhessék, van-e rá igény. Megpróbálnak egy albumot is esetleg összerakni.

Rákérdeztem gyorsan a szülőkre is, mennyire tolerálják csemetéik elfoglaltságát - heti egy, de néha két, három próba is van. Szinte egyszerre kiáltanak fel, hogy mindenben támogatják őket s bizony ezt meg is tudom érteni. Utolsó kérdésemet, hogy miben más ez a zenekar, mint a többi hosszú néma csend követi. A válasz, ami elhangzott viszont úgy gondolom tökéletes a végszóra „Azt nem állítjuk, hogy köztünk kimagasló tehetségek vannak, dehogy együtt tudunk olyat alkotni, ami egyedi és üdítően hat, abban nagyon hiszünk és bízunk”

2021. július 30.- án 20 órától a művelődési központ színháztermében az Icebreaker zenekarral adtak elő közös koncertet. A szép számú közönség élőben is láthatta, hallhatta ezt a metál stílusban játszó, fiatal, lendületes zenekart, akikre főleg a 80-90-es évek illetve napjaink rock/metál zenekarai voltak/vannak nagy hatással. (Elannyira, hogy a koncert végén – meglepetésemre -vidám ősz hajú nagymamákat láttam kiballagni s kedélyesen csevegni a művelődési házból. Mikor megkérdeztem, hogy milyen volt a metál koncert, boldogan, egymás szavába vágva ecsetelték, hogy milyen ügyesek voltak az unokák.)

További sok sikert, és nagyszerű eredményeket kívánunk a zenekarnak!

Kócsi Imre