A magyar gazdák összefogását jelképezi az a díszes Aratókoszorú, amely a mai napon ünnepélyes keretek között érkezett meg a budapesti Szent István-bazilikába. Az idei búzakoszorú jellegzetessége az „esőcsiga” motívum, mely a következő évi bő esőáldást jelképezi és amelynek most különösen nagy jelentősége van a gazdák számára. Az idei év Aratókoszorúját közel egy hónapon át tartó fonással, több ezer búzaszálból készítették el hajdúnánási gazdasszonyok. Az Aratókoszorú az augusztus 20-ai Ünnepi Körmenetben is megtekinthető lesz.

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében készült Aratókoszorút a szervezők képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, valamint Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a NAK országos alelnöke, Hajdú-Bihar megyei elnöke helyezte el a Bazilikában. Az ünnepélyes átadáson a búzakoszorút Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüskök, a Szent István-bazilika plébánosa áldotta meg. Az Aratókoszorú az augusztus 20-ai Ünnepi Körmenetben is részt vesz, de szeptember végéig megtekinthető lesz a Bazilika szentélyében is.

Jakab István a koszorú átadása mellett ünnepi beszédében elmondta, hogy az aratókoszorú elkészítése és elhelyezése immár hagyománnyá vált. A koszorú áldozatos munkával készül, nagy tisztelettel hozták és hálásak, hogy átadhatják. Az összefogás jelképeként a kihelyezése megmutatja a magyar gazdák elkötelezettségét és azt, hogy mindig minden körülmények között biztosítják a betevőt a magyar emberek asztalára, melyért a magyar gazdatársadalmat kiemelt tisztelet és köszönet illeti meg. A Magyarok Kenyere program keretében immár 12. éve nemcsak megtermelik a magyarság ellátásához szükséges gabonát, de ilyen vészterhes időkben is adakoznak a közösség számára, egy jobb világ reményében.

Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármestere elmondta, hogy a 21. századi kihívásokra válaszolt a város a Helyi Sajátosságok szalmafonó programmal, amely keretében az aratókoszorú is elkészült és nagy megtiszteltetés számukra, hogy ismét személyesen hozhatták el és adták át a magyar gazdák és a betakarítás jelképét. A koszorú legfontosabb eleme, hogy esőcsigák díszítik: a 4 csiga a 4 égtáj és egyben az esőáldás jelképe, melyre különösen nagy szüksége volna most a gazdáknak.

Mohos Gábor plébános a koszorú átvétele kapcsán elmondta, hogy a gazdák munkája létszükség az emberek számára, és aki a földet műveli, még jobban érzi, hogy szükség van a gondviselő Isten áldására. A koszorú átvételét követően maga is kérte jó Isten áldását a koszorúra, általa a magyar gazdákra és földjeikre, és kérte, hogy a csapadék formájában is megtapasztalhassuk az Úr atyai gondoskodását.

Az idei Aratókoszorú jellegzetességei:

Az aratókoszorút, mely a hajdúnánási szalmafonó asszonyok keze munkáját dicséri, három hajdúnánási asszony - Bata Sándorné, Népi tárgyalkotó iparművész, Nagy Sándorné Népi tárgyalkotó iparművész, az Aratókoszorú tervezője és Pongor Gábor Lászlóné, valamint a Helyi Sajátosságok szalmafonó csoportjának tagjai közel egy hónapig készítette el több ezer búzaszálból.

A koszorú jellegzetessége az esőcsiga motívum, amely a következő évi esőt jelképezi, valamint a körkörösen egyre tágabban ismétlődő körök, ami a nemzetegységre, az egyre távolabbi határon túli régiókban élő magyarságra utal. A fonatok és díszítő elemek közül készítettek kunkorgókat, esőcsigákat, csengőket több méretben, valamint rece és kettes fonatok is kerültek az idei év Aratókoszorújára. A koszorú tetemes méretei – körülbelül 1,60 cm magas, a legszélesebb pontján 90 cm széles - ellenére is könnyű műalkotás, körülbelül másfél kiló összsúllyal rendelkezik.

A Bazilika évek óta több hétre biztosít helyet az aratókoszorúnak, amelyet így szeptember végéig több ezer hazai és külföldi érdeklődő tekinthet meg a szentélyben.

Címlapkép forrása: www.bazilika.biz