Idén október 17-én került sor a hagyományos Behajtási Ünnepségre a Kendereskertben, mely a Nánás Pro Cultura

Nonprofit Kft. szervezésében az EFOP-1.5.3-16-2017-00021 „Humán szolgáltatás fejlesztése Hajdúnánáson és vonzáskörzetében” című pályázat keretében valósult meg. A program ezúttal kiegészült a Portéka Ház avatásával, illetve a „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” program adományozó ünnepségével.

Nem voltak kegyesek az égiek azokhoz az elszánt résztvevőkhöz, vendégekhez, akik kilátogattak október 17-én kora délután az egyhangú eső szürkeségébe burkolózott Kendereskertbe a hagyományos Behajtási Ünnepségre. A mára már takaros, gondos gazda keze munkáját dicsérő gazdasági komplexumban a barátságtalan időjárás ellenére is minden készen állt a nagyszabású ünnepségre. Először néptáncosaink teremtettek kiváló hangulatot a Bürkös Zenekar közreműködésével, majd őket követte a nagy rendezvénysátor színpadán a Hajdú Bokréta Hagyományőrző Egyesület pásztornótákkal, rigmusokkal.

A nap kétségkívül egyik jelentős programja volt a Portéka Ház ünnepélyes átadója, amely egy jelentős megyei turisztikai projekt, a „Magyar szürkék útja –  kulturális tematikus útvonal Hajdú-Bihar megyében”(Oxenweg)” egyik állomása lesz a közeljövőben. A projekt eredményeképpen egy olyan Hajdú- Bihar megye területén Debrecen – Hajdúböszörmény - Hajdúnánás - Balmazújváros - Nagyhegyes - Hortobágy - Nádudvar - Hajdúszoboszló - Debrecen útvonalon húzódó tematikus hálózat jön létre, ahol bemutatásra kerül a korabeli állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó pásztorélet. Szólláth Tibor polgármester úr köszöntőjében méltatta az évszázadokon át élő pásztorhagyományt, amely, bár már nem ugyanabban a formában, de szellemiségében ma is őrzi azokat az értékeket, amelyek egykoron teljesen magától értetődőek, mindennaposak volt a pásztortársadalomban, főként vidékünkön a Hortobágy „mellyíkin”.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke szólt a közel egymilliárd forintos fejlesztésről, amely a TOP 1.2.1.- Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés pályázat, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. Ebben hét település vesz részt, benne Hajdúnánás, és amelynek egyik eleme a Portéka Ház, ahol számtalan turisztikai program valósulhat meg az elkövetkezendő időben. Jól példázza ezt az a kiállítás is, amely a 80 éves Keleti-főcsatorna építésének kezdeti lépéseit, majd a folytatását mutatja be a korabeli sajtó tükrében. Tudvalévő, hogy 1940-ben éppen Hajdúnánáson kezdődött a csatorna építése, ahol az első kapavágást – a legenda szerint nemzetiszínű nyelű kapával – maga Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó végezte el, a Kendereskerttől alig néhány száz méterre. A kiállítást a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény rendezte.

Megtisztelte az ünnepséget jelenlétével Nagy István agrárminiszter is, aki avató beszédében méltatta azt az értékrendet, amelyet a pásztortársadalom képviselt hosszú évszázadokon át, s amelynek élő őrzői a hortobágyi pásztorok. Ők viszik tovább azt a magasszintű tudást, ismeretet, amellyel ezek a pusztai emberek gondozták, „üzemeltették” a sokszor több ezer egyedből álló ménest, gulyát, juhfalkát, vagy éppen a kondát emberemlékezet óta. A pásztorok a magyar társadalomnak olyan jellegzetes elemét alkották, alkotják, amely több,  mint foglalkozási csoport. Szociális, kulturális, mentális tekintetben is karakteresen elkülönülő, saját arculatú részét képezték a magyar társadalomnak.

Miniszter úr a Portáka Ház kapcsán elmondta, hogy ez a létesítmény egyfajta központja lehet a helyi agroturizmusnak; itt minden adott ehhez, hiszen egy élő, működő gazdaság keretein belül fogadja és fogadhatja a vendégeket, nemcsak helyből, hanem máshonnan is. A Keleti-főcsatorna kiállításról szólva emlékeztetett arra, nincs új a nap alatt, hiszen eleink már a 19. század közepe táján azon gondolkodtak, hogyan lehetne öntözési lehetőséget biztosítani a Tisza-völgyében a biztonságos növénytermesztés érdekében. Az eredeti elképzelés egyébként egy hajózható csatorna volt, amelyben a tiszavasvári és hajdúnánási kikötők részletes terveit 1943-ban ki is dolgozták, azonban a bakonszegi hajózsilip megépítésének elmaradása ezt már nem tette lehetővé.  

A Portéka Ház ünnepélyes avatását követően került sor a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program adományozó ünnepségére. Az éppen 10 éves mozgalom ez évi utolsó állomása Hajdúnánás volt, ahol Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke Szólláth Tiborral, a NAK Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnökével együttesen adta át a támogatott szervezetek képviselői részére az adományokat. Hajdú-Bihar megyében idén 351 adományozó jóvoltából 82 tonna búza gyűlt össze, ami 15 tonnával több, mint az elmúlt évi mennyiség. Megyénkből több segélyszervezet is részesült a lisztadományból.

                A folytatásban érkeztünk el a behajtás ceremóniájához, amelyet Buczkó József néprajzkutató vezetett. A program a hortobágyi csikósok látványos bemutatójával vette kezdetét, amit a számadás követett.

                A behajtási ünnepség a hagyományos pásztortűz gyújtásával ért véget, amely egyben szimbolikus jelentőségű is. Míg egykoron a pásztorszállás környékén folyamatosan égnie kellett az őrtűznek, hiszen a legelőn lévő pásztornak ez mutatta az utat hazafelé, nekünk kései utódoknak pedig szintén egyfajta útmutatás, jelzőtűz, amit nem szabad kialudni hagyni. Folyamatosan táplálni kell, hogy a tűz melegéhez, a kisebb-nagyobb közösség biztonságához visszataláljunk, így őrizve eleink munkájának folytonosságát, sziklaszilárd értékrendjüket.

(erzsé)