A szeptember a székely menekülés és befogadás hónapja, ugyanis 1916-ban ezekben a napokban érkeztek áttelepítő vonatokkal, vagy éppen szekér fogatokon a román katonai betörés miatt menekülni kényszerült családok.

Az idei, szintén két naposra tervezett emlékünnep a 11. volt már, melynek eseményei most is a római katolikus templomban zajlottak. Szeptember 25-én délután Meister Éva, erdélyi származású előadóművész Trianoni harangok címmel emlékműsort mutatott be, amely mintegy lélektani előkészítője is volt a másnapi eseményeknek.

26-án 11 órakor az ünnepi szentmisét a Ft. Juhász Imre kanonok plébános úr által felkért balánbányai plébános, Szecsete Zoltán főtisztelendő atya mutatta be. Ez a fémbányászatáról ismert település az Olt és a Maros eredés pontja közelében, Felcsík északi szegletében található. 1916-ban erről a vidékről is érkeztek hozzánk menekülni kényszerült székelyek. Prédikációjában a fiatal, energikus lelkipásztor megrázó történeteket idézett, mégpedig híveinek elbeszélései alapján, ugyanis az ottaniak emlékezete nagyapáik elmondásai alapján ma is őrzi a szomorú napok emlékét.

                Az ünnepi szentmise a templom kertjében felállított különös emlékjel megszentelésével zárult. Papi szolgálatával évről-évre visszatérő vendége volt ugyanis az ünnepi eseményeknek a Kilyénfalván szolgáló plébános, Ft. Fejér Lajos atya, aki 2020-ban megtért Teremtőjéhez. Azon a településen szolgált, melynek szülötte volt a gyermekként ugyancsak menekülni kényszerült Jakab Antal, aki évtizedek múltán gyulafehérvári püspök lett. Bár Fejér Lajos atya porhüvelyét szülőhelye, Csíkszentgyörgy templomkertje, a cinterem ölelte magába, fába faragva és kőbe vésve Hajdúnánáson is meg kívántuk őrizni emlékét. Olyan székely pap hinthetett szentelt vizet a székely pap emlékjelére, akinek Fejér Lajos atya, nem csupán a középiskolában, hanem a gyulafehérvári teológián is tanára volt.

A szép számú résztvevő jelenlétében zajlott ünnepi eseményen most is jelen voltak a plébánia filiáinak településeiről érkezett híveink, ugyanis ez a nap az ő ünnepük is, hiszen 1916-ban hozzájuk is érkeztek székely menekültek. A sziporkázó napfényben zajlott esemény résztvevői - asszonyaink jóvoltából – most is szerény szeretet vendéglátásban részesültek.

B.J.