A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Központ és Városi Bölcsőde ebben az évben több programmal is emlékezik a  Városi Bölcsőde fennállásának 70. évfordulójára. Hajdúnánáson 1952-ben a Városi Tanács hozta létre az első bölcsődét, amely egészen pontosan 1952. november 1-én nyitotta meg kapuit a nánási apróságok előtt, amely akkoriban inkább csak gyermekmegőrzőként működött egy családi házban kialakítva.

Meghitt, barátságos hangulatú rendezvény zajlott a Nikodémusz utcai bölcsődében szeptember 30-án, kora délután. Mint ismeretes ebben az évben ünnepeli a Városi Bölcsőde 70. születésnapját, amit több programmal is emlékezetessé tesz az intézmény. Így került sor erre a 70. születésnapi ünnepségre, amelynek elsődleges célja volt, hogy az egykori bölcsődei dolgozókat vendégül lássák és egy jó hangulatú délutánon elevenítsék fel emlékekeit, tapasztalataikat, megosztva a mostani generációkkal. A találkozó ideje alatt a vendégek visszaröpültek időben néhány évtizedet és újra átélhették egykori munkás éveik hangulatát, emlékeit. Volt napirendi szerinti étkezés, bölcsődei étkekkel, teával, de még közös éneklés is.

                Természetesen szóba került a régmúlt kapcsán, hogy hogyan is működött évtizedekig a bölcsőde, sokáig mint egészségügyi intézmény, igen csekély oktatási-nevelési célokkal, igen nagy létszámmal. A vendégek megismerkedhettek az intézmény fejlődéstörténetével, és bizony nagyon sokan csak ámultak a sok-sok korszerű eszközökön, az oktatási-nevelési módszereken, fejlesztőjátékokon, amelyek ma már rendelkezésre állnak a gyermekeknek. Hol van ma már az egykori szigorú egészségügyi előírás, amikor egyszál pelenkában adták be a piciket, és intézményi egyenruhát kaptak. Az idősebbek elmondták, hogy bizony sokszor ők fabrikáltak játékokat, hogy tudjanak valamivel játszani a kicsik. Sokan el sem akarták hinni, hogy néhány évtized alatt mennyit fejlődött az ellátás.

                A családias hangulatú találkozó, mint bármelyik születésnapon – a nagy születésnapi torta behozatalával érte el tetőpontját, majd még folyt tovább a beszélgetés, rég látott egykori munkatársak, ismerősök között, és mint többen is megfogalmazták, nagyon jól esett nekik ez a figyelmesség, amelyben most részük volt. (erzsé)