Történész konferencia került megrendezésre Emigráció, ellenállás, rendszerváltás. Hatalmi és politizálási alternatívák a 20. századi Magyarországon címmel

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2019. május 31-én a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Dísztermében került megrendezésre az Emigráció, ellenállás, rendszerváltás. Hatalmi és politizálási alternatívák a 20. századi Magyarországon c. konferencia.

A 20. század történetével foglalkozó, neves előadók által tartott tudományos eladások a XX. század elejének történelmi eseményei, kormányok és ellenkormányok, nemzetgyűlési választások mellett a 2. magyar hadsereg frontra küldését eredményező tárgyalásokról hangzottak el.

A konferenciát Dr. Csiszár Imre a város alpolgármestere és Bartha Elek a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese nyitotta meg. A felhívásra tizenegy kutató jelentkezett a történettudomány, a néprajz, és az irodalomtudomány területéről. A tanácskozást három szekcióban rendezte meg a város önkormányzata a Járom Kulturális Egyesület és a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének közreműködésével. Az előadók zöme a Debreceni Egyetemhez, mint Alma Mater-hez kötődtek, de érkeztek előadók a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról, illetve a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.

Az első szekciók vezetését Barta Róbert habilitált egyetemi docens, a Történelmi Intézet igazgatója vállalta magára. Az első tematikus egységben kronológiai sorrendeben négy eladó kapott 15–15 percet. Szakál Imre (RFKMF) Ruszka Krajna autonóm terület 1918-1919-ben címmel tartott előadást. Őt követte Kerepeszki Róbert habilitált egyetemi docens előadása: A Horthy-rendszer „bölcsője” – Szeged és a szegedi ellenkormányok szerepe a Tanácsköztársaság utáni rendszer kialakításában. Püski Levente, egyetemi tanár Az ellenforradalmiság jegyében: nemzetgyűlési választások a Hajdúságban és Debrecenben 1920 nyarán c. előadásával a korszak eseményeit igyekezett a régió szemszögéből vizsgálni.  A Doktori Iskola hallgatói is képviseltették magukat, Uzonyi Anita például készülő doktori értekezésének egy fejezetével igyekezett a Horthy-korszak diplomáciatörténetét kontúrozni: Új generáció az 1918 utáni magyar külügyi szolgálatban - Újpétery Elemér pályája.

A második szekcióban szintén négy előadó vállalkozott arra, hogy a második világháború, és az azt követő változásokról értekezzen. Kaló József és Szonda István Magyarország második világháborús részvételének következményeivel foglalkoztak. Kaló Az étlapon felkínált hadsereg” – A magyar 2. hadsereg frontra küldését eredményező tárgyalások címmel a második magyar hadsereg katasztrófájához vezető út első lépéseit mutatta be, Szonda pedig egy érdekes és unikum napló felhasználásával a a háborús vereség egyik következményét a fogolytáborok magyar sorsait mutatta be „Megyünk Isten tudja hova.” Tímár Máté fogoly versei 1945-ből című előadásával. Ebben a szekcióban is lehetőséget kapott egy fiatal kutató, Bráda Ferenc doktorandusz Barankovics István alternatívája – „modus vivendi” vagy reálpolitika a második világháború utáni Magyarországon címmel tartott előadást. A tematikus egység záró előadását Császár István tartotta, aki Rendszerváltók helyett: a periféria lehetőségei egy világbirodalomban címmel vizsgálta Kárpátalja helyét a Szovjetunióban.

A harmadik szekció a szocializmus végnapjaival, a '89-es fordulat változásaival foglalkozott. Pallai László egyetemi oktató mind a Keleti-Blokk, mind az formálódó Európai Unió szemszögéből vizsgálta Közép-Európát, Közép-Európa fogalmi értelmezései a 80-as évek magyarországi ellenzéki mozgalmaiban c. előadásával. Dr. Csiszár Imre egy vérbeli helytörténeti kutatásról számolt be. Vizsgálatának középpontjában Hajdúnánás állt, illetve azon belül a város és vidékének társadalmi átalakulása a rendszerváltás környékén. Ennek adott keretet Egy új korszak hajnalán. A szocialista rendszer felbomlása és a demokratikus átmenet Hajdúnánáson (1989–1990) c. előadása. A  konferencia interdiszciplináris jellegét erősítette Uri Dénes Mihály irodalmár, a Fiatal Írók Szövetségének tagjának előadása Hoz-e egy rendszerváltás diskurzusváltást is? A konzervatív beszédmódok 1989 utáni alakulása és jelenlegi esélyei címmel.

Az előadásokat rövid vita követte, zárszóként pedig Dr. Csiszár Imre alpolgármester foglalta össze az elhangzottakat. A zárszóban elhangzott, hogy a korábbi hagyományokhoz igazodva a város kiadásában a konferencia előadásai írott formában is napvilágot látnak majd.