Ki volt Wittner Mária? Szabadságharcos, a szó legnemesebb értelmében, bár ő magát sohasem nevezte így. Az ilyen emberekre szokták mondani, hogy nehéz élete volt, s mostoha sorsában nemes szívvel és lélekkel állt helyt.

Kétéves korától a Karmelita rend apácái nevelték. Édesanyja 11 éves korától magához vette, majd állami gondozásba adta. Tanulmányaiban a középiskola két osztályáig jutott. Gyors és gépíró képesítést szerzett, dolgozott ebben a munkakörben is, de főként varrónőként kereste kenyerét. Kétszer volt férjnél és két fiúgyermeket szült.

1956. október 23-tól, vagyis a kezdetektől részt vett a forradalomban, ahol meg is sebesült. A forradalom leverése után külföldre menekült, de néhány hónap elteltével hazajött. 1957. július 11-én letartóztatták, majd 1958.július 23-án halálra ítélték. Kétszáz napon át, 1959. február 24-ig volt a siralomházban, amikor az ítéletet életfogytiglanra változtatták. 1970-ben közkegyelemmel szabadult, melyet a „felszabadulás” 25. évfordulója miatt kaphatott meg.

A magyar emberek 1990-ben, a rendszerváltás után ismerhették meg. Ettől kezdve nagyon tevékeny közéleti életet élt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hiteles történetének továbbadását tekintette egyik fő feladatának. A siralomházban esküt tett arra, hogy megőrzi, élteti és át is örökíti a hősök és 1956 szellemiségének emlékét. Esküjét a sírig betartotta. Örömmel ment a fiatalság köreibe, se szeri, se száma nem volt a rendhagyó történelem óráknak, ahol a középiskolásoknak mesélt a forradalomról és a megtorlás iszonyatáról, az áldozatokról és a felelősökről. Nem rejtette véka alá harcos antikommunizmusát sem.

2001. február 25-én a Parlamentben elmondott beszéde mérföldkőnek számított 1956 megítélése tekintetében. Ezt követően a kommunizmus által elkövetett összes bűn és bűncselekmény idekapcsolódott, mivel ezt a napot a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánították. Közéleti szereplése tovább bővült azáltal, hogy 2006-ban országgyűlési képviselő lett, s egészen 2014-ig parlamenti mandátummal rendelkezett.

„2006-ban jelent meg a Kárpátia rock zenekar Piros, fehér, zöld című albuma a forradalom 50. évfordulója tiszteletére. A lemezen Wittner Mária is közreműködött, a híres ,,Neveket akarok hallani!” című dalban egy halálra, majd 13 évi börtönre ítélt ember üzenetét közvetítette. Gyakran vett részt az együttes koncert turnéin. Mindig nagy-nagy szertettel és éljenzéssel fogadta a közönség. Talán nem annyira közismert tény, hogy gyönyörű zászlókat varrt, ez volt az egyetlen megélhetése sokáig a rokkant nyugdíj mellett. A zászló mindig fontos jelkép, így a lyukas zászló még inkább az. Ha ezt valaki ilyen lelkülettel készíti, az a leghitelesebb és a legszebb.

E sorok írója 2003-ban ismerkedett meg Wittner Máriával, aki boldogan vállalta el, hogy egy általam szervezett 56-os emlékműsort megtisztel a saját maga által írt és elmondott beszéddel. Így Hajdúnánáson is láthatták és hallhatták őt személyesen. 2008-ban a hajdúdorogi Szent Bazil Oktatási Központban a HÓHÉR VIGYÁZZ! című film ősbemutatójára került sor. Az est díszvendége, a film főszereplője, Wittner Mária volt. A film után a diákok és tanárok állva tapsoltak. Nagyon megható volt a fiatalok önzetlen szeretetének megnyilvánulása. Szerencsés volt mindkét rendezvény közönsége, hogy ilyen élmények részese lehetett.

Amikor vele beszélgettem, egy széles látókörű, nagy műveltségű, olvasott embert ismerhettem meg személyében. Jártas volt a magyar őstörténetben és még sok sok területen. Éleslátása minden téren remek volt. Nagyon szép, igényes verseket írt. Végtelen szeretet és jóindulat áradt belőle. Az önzetlenség minden cselekedetében megnyilvánult. Ahogy Molnár V. Jóska bácsi mondaná, közvetítette a MÁRIASÁGOT.

Tegyünk meg mindent, hogy emléke, szellemisége és öröksége fennmaradjon!

Nagyné Józsa Beáta